A munkaviszony ellentétes alanyi oldalait jellemző, a munkaviszony lényegét meghatározó két jelentős kötelezettség a munkáltató foglalkoztatási és a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége. Ezek kölcsönös teljesítése hiányában a munkaviszony aligha tudja hosszú távon betölteni rendeltetését.
A fizetett szabadság a munkavállalók pihenésének, regenerálódásának időszaka. A munkáltatónál azonban változatlanul megy tovább az élet, így előfordulhat, hogy egy váratlanul felmerülő probléma vagy sürgősen megoldandó feladat miatt valamely munkavállaló kiadott szabadságát meg kell szakítani, vagy el kell odázni.
A keletről érkező, relatíve olcsónak számító munkaerő, illetve a nyugatról betelepülő multinacionális gyárak Magyarországra érkezésével egyidejűleg a magyarul nem beszélő munkavállalók, menedzsmenttagok száma is jelentősen megnőtt az országban. Tekintettel arra, hogy a Magyarországon történő munkavégzésre a felek állampolgárságától, illetve bejegyzett székhelyétől függetlenül a magyar munkajog az irányadó, a munkajog idegen nyelvű alanyai tekintetében is elsősorban a magyar jogszabályokra kell figyelemmel lenni.
Tekintettel arra, hogy a munka segédeszközök, például munkagépek, kommunikációt segítő készülékek vagy más felszerelés nélkül a legritkább esetben végezhető, a munkáltató maga biztosítja, hogy a munkavállaló rendelkezésére álljon minden, ami annak munkavégzéséhez szükséges. Azonban, ami elromolhat, az el is romlik, illetve el is rontják, ami pedig elveszhet, azt el is veszítik, az ebből eredő kár viselése pedig körültekintő eljárás mellett a munkavállalóra telepíthető.
Bármilyen súlyos is a munkaerőhiány, a munkáltatók nem engedhetik meg maguknak a munkavállalók előszűrésének elhagyását, azt, hogy fizikai munkakörökben gyakorlati készségeiket, szellemi munkakörökben pedig a tudásukat, felkészültségüket ne mérjék fel a munkaviszony létesítését megelőzően. A próbamunka elsőre megfelelő eszköznek tűnhet erre a célra, fontos azonban szem előtt tartani, hogy az a kiválasztásnak egy kétségkívül jogellenes formája.
A munkavállalók Alaptörvény által biztosított, alapvető joga a sztrájkhoz való jog, végső soron ehhez az eszközhöz folyamodhatnak, hogy gazdasági és szociális érdekeik érvényesülését biztosítsák. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy e jog feltétlen lenne, ahhoz, hogy a munkavállalók munkabeszüntetése jogszerűnek minősüljön számos jogszabály által meghatározott körülménynek teljesülnie kell.
2018. január 1-jétől a polgári perek szabályait új törvény határozza meg. E törvény a korábbi polgári perrendtartást váltotta fel, a hatályba lépés után indult polgári perekben már az új kódex rendelkezései alkalmazandók. Az új rendtartás számos olyan új jogintézményt vezet be, melyek alkalmazására korábban a bíróságnak nem volt lehetősége. Ide sorolható többek közt a munkajogi jognyilatkozatok és határozatok végrehajtásának felfüggesztése, valamint az ideiglenes intézkedések megtételének lehetősége is.
A 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári perrendtartás a korábbi törvényhez képest számtalan eltérő rendelkezést tartalmaz. Az új jogszabály új jogintézményeket vonultat fel, a régiek egy része némileg átalakult formában él tovább vagy kivezették őket. A perbeli bizonyításra vonatkozó szabályozás ugyan nem változott meg teljes mértékben, de ebben a körben is találunk említésre méltó módosításokat, melyek a bizonyítás gyakorlatára kihatással lesznek.
2018. január 1-jén a korábbi polgári perrendtartásról szóló törvényt új kódex váltotta fel. Ennek rendelkezései a hatálybalépést követően indult perek vonatkozásában alkalmazandók, a már folyamatban lévő pereket a változás nem érinti. A perindítás során kiemelt kérdés, mely bíróságra kell az adott keresetet benyújtani, ezért az új szabályok közül talán a bíróságok hatáskörét és illetékességét megállapító szabályok lesznek majd elsőként alkalmazva.
2018. január 1-jén lépett hatályba az új polgári perrendtartásról szóló törvény. Míg a korábbi kódex szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per a polgári perek általános és a munkaügyi perek különös szabályai szerint folyt le, addig az új törvény a munkaügyi perek szabályaihoz képest is állapít meg különös, csak e perek során érvényesülő rendelkezéseket.
